Szél Péter

Ahogyan azt a sorozat első részében kiemeltem, az időzónák létezése igen nagy fejfájást tud okozni nekünk, programozóknak. Ahhoz, hogy sikerrel küzdjünk, előbb részletesen meg kell ismernünk az ellenfelet, olvasd tovább ha kíváncsi vagy ki nyer. ;)

Minek is kellenek az időzónák?

Ezt a kézenfekvő kérdés talán fel sem tesszük magunknak, holott ez mindennek az alapja. Mielőtt a ma ismert órát feltalálták volna, az emberek napórákat használt az idő követésére. A Föld saját tengelye körüli forgásából adódóan a napóra a Föld különböző pontjain más és más időpontot mutat. Mivel akkoriban az emberek amúgy sem tudtak olyan gyorsan utazni, ez a különbség nem volt feltűnő, nem okozott különösebb gondot. A 19. századra viszont a közlekedés és telekommunikáció olyan szintre fejlődött, hogy szükségszerűvé vált valamilyen időrendszer bevezetése, amely alapján szinkronizálni tudjuk eseményeinket. Ennek keretében szegmensekre osztották a Földet, amelyeken belül fixálták az időt, és amelyek között 15, 30 vagy 60 perc eltolódást definiáltak. Egy-egy szeletet neveznek időzónának.

Kell egy fix pont

Ahhoz, hogy elkezdhessünk beszélni a különböző időzónák közötti időeltolódásról, definiálni kell egy fix nullapontot, amihez képest viszonyítjuk az összes időzónát. Ezt célszerűen a földrajzi hosszúsági nulla ponthoz igazították, mai nevén ez az egyezményes koordinált világidő, angol rövidítéssel UTC. Korábban a referencia időt Greenwichi időnek hívták, s bár gyakorlatilag ugyanarról beszélünk, használata ma már nem számít helyesnek, valamint félreértésre is okot adhat, a következő fejezetből kiderül, miért is :)

Nyáron jön a fekete leves

Ha az időzónák között fix eltolás volna, akkor nem volna különösebben nehéz dolgunk, hiszen csak egy egyszerű táblázatra lenne szükségünk, amelyben minden földrajzi helyhez szerepel az időeltolódás mértéke. Sajnos az élet egyáltalá nem ilyen egyszerű, hisz létezik olyan, hogy nyári időszámítás, amelynek tartama alatt 1 órát hozzáadunk az időzánánkhoz. Még nehezebben kezelhetővé teszi a helyzetet, hogy ez a rendszer viszont egyáltalán nem egységes, míg Európa nagy részén március utolsó vasárnapján váltunk, úgy Észak-Amerikában március második vasárnapján, viszont például Oroszorszában egyáltalán nincs nyári időszámítás.

Gyakran ad okot félreértésre, így érdemes kiemelni, hogy a UTC fix referencia, soha nem számítjuk át nyári időszámításra, így Magyarország télen UTC+1, nyáron UTC+2 időzónában van. Ugyanígy Greenwich nyáron UTC+1 időzónában van, így a "greenwichi idő" kifejezés használata emiatt is kerülendő, könnyen félreérhető.